Ötvözött és ötvözetlen acél - ismeri a különbséget?

Mi az acél?

Az acél egy legfeljebb 2%-os széntartalmú, megmunkált és hőkezelt vas-szén ötvözet. A szén mellett az ötvözet más kémiai elemeket is tartalmaz, amelyek közül néhány a kohászati folyamat során keletkezik, beleértve az olyan adalékanyagokat, mint a Mn, Si vagy Al, valamint olyan szennyeződéseket, mint az S vagy a P, amelyek kedvezőtlenül hatnak a késztermékre, és az acél hideg és meleg törékenységét okozzák.

Az acél tulajdonságainak javítása vagy egy adott alkalmazáshoz való anyag előállítása érdekében azonban szándékosan ötvöző elemeket vezetnek be a kívánt szerkezet elérése érdekében, ami jelentősen befolyásolja a mechanikai tulajdonságokat a formázási folyamatokban, a korrózióállóságot, a hőállóságot stb.

A PN-EN 10020:2003 európai szabvány szerint az acél kémiai összetétele miatt különbséget tesznek a következők között:

• ötvözetlen acélok, más néven szénacélok, amelyekben az egyes elemek tartalma kisebb az 1. táblázatban feltüntetett határértékeknél,
• ötvözött acélok, amelyekben legalább egy elem tartalma megegyezik az 1. táblázatban megadott határértékekkel vagy meghaladja azokat.

1. táblázat Az elemek határkoncentrációja ötvözetlen acélokban

Ezenkívül néhány olyan acél, amelynek elemtartalma eltér az EN-ben megadottaktól, szintén ötvözött acélnak minősül.

Az ötvözött acélokat az összes elemkoncentrációjuk alapján hagyományosan három csoportra osztják:

• alacsony ötvözött acélok, amelyekben a C kivételével bármelyik elem koncentrációja kevesebb, mint 2%, és az elemek teljes összege nem haladja meg a 3,5%-ot,
• közepesen ötvözött acélok, amelyekben a C kivételével egy elem koncentrációja 2 és 8% között van, vagy az elemek összege nem haladja meg a 12%-ot,
• nagyötvözetű, amelyben az egyik elem koncentrációja nagyobb, mint 8%, és az elemek teljes összege nem haladja meg az 55%-ot,

Attól függően, hogy az ötvözött acélban melyik elem van túlsúlyban, megkülönböztetünk többek között acélokat is:

• amangánacélokat - nagy szilárdsági tulajdonságokkal jellemezhetőek, gyakran használják sörétes gépek, széfek, csiszolóberendezések kopásálló alkatrészeinek, malomlemezek stb. építéséhez.
• szilíciumacélok - lágy mágneses ötvözetként az energia-, elektronikai és hadiiparban használják, és motorok és mikromotorok, transzformátorok, mágneses relék és kapcsolók stb. gyártásához alkalmazzák.
• króm-nikkel acélok - gyakran használják a nukleáris, a gépiparban, az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a szállítmányozásban stb. stb.

A világ acéltermelésében kb. 85%-ban ötvözetlen szerkezeti acélok, míg a fennmaradó 15%-ban ötvözött gép- és szerkezeti acélok, valamint hőálló és hőálló acélok, szerszámacélok és különleges fizikai tulajdonságokkal rendelkező acélok találhatók. A magas mechanikai tulajdonságokkal rendelkező acéltermékek előállítása lehetővé teszi a nagy teherbírású és hosszú élettartamú könnyűszerkezetek, az egyre alacsonyabb üzemanyag-fogyasztású és károsanyag-kibocsátású járművek gyártását.

Vissza a blog főoldalára

Vissza a blog oldalra