
Milyen acélengedélyeket különböztetünk meg, és milyen szabvány szerint?
Nemzetközi szabványok
A világszerte tiszteletben tartott szabványok a genfi székhelyű két szabványügyi szervezet által kiadott nemzetközi szabványok:
- ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) - általános szabványokat bocsát ki,
- IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) - az elektrotechnikai szabványok kibocsátója.
Az ISO-szabványok világszerte érvényesek, így általában nem tartoznak a nemzeti szabványok rendszeréhez. Az ISO-szabványok olyan dokumentumok, amelyek a vállalatok, cégek és szervezetek működésének és a termelés minőségének egyes területeit szabványosítják.
Európai EN-szabványok
Az európai szabványosítás a globális szabványosításhoz hasonlóan szerveződik, de három bizottsággal rendelkezik. Az első kettő Brüsszelben, a harmadik Franciaországban működik.
- CEN (Comité Européen de Normalisation) - általános szabványokat bocsát ki, amelyeket európai szabványoknak (EN) neveznek. A vasra és acélra vonatkozó szabványokat az Európai Vas- és Acélszabványügyi Bizottság (ECISS) és a megfelelő műszaki bizottságok (TC) és albizottságok (SC) adják ki.
- CENELEC (Comité Européen de Normalisation Électrotechnique) - elektrotechnikai szabványokat ad ki,
- ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) - távközlési szabványokat bocsát ki.
Nagyon gyakran az európai EN-szabványokat nemzeti szinten használják, és a korábban használt nemzeti szabványok helyébe lépnek. Ezek váltották fel a régebbi nemzeti rendszereket, mint például a DIN (Németország), BS (Egyesült Királyság), AFNOR (Franciaország), UNI (Olaszország).
Európai acél- / acéltermék-szabványok
Az acélszabványok a mechanikai és kémiai tulajdonságokat, valamint a gyártási és minőségellenőrzési eljárásokat meghatározó szabványok széles körét foglalják magukban. Néhány a leggyakrabban használt szabványok közül:
- EN 10025: A szerkezeti acélokra vonatkozó követelményeket határozza meg, beleértve azok szilárdságát, kémiai összetételét és más kulcsfontosságú paramétereket.
- EN 1993 (Eurocode 3): Az acélszerkezetek tervezésére vonatkozik, beleértve az acélszerkezetek méretezését és a csatlakozások tervezését.
- EN 1090: Az acélszerkezetek gyártását és felállítását szabályozza, a termékekhez megfelelőségi tanúsítványt és CE-jelölést ír elő.
- EN ISO 3834: Az acélszerkezetek hegesztésére vonatkozó minőségi követelményeket határozza meg, beleértve a hegesztés ellenőrzését és a hegesztési technikákat.
A szabványok másik csoportját az intézetek és társaságok által létrehozott szabványok alkotják, pl. az USA-ban (AISI, ASTM, ASME, API, SAE).
Amerikai szabványok ASTM
Az American Society for Testing and Materials (ASTM) egy olyan szervezet, amely az USA-ban a termékek, termékek, rendszerek és szolgáltatások szabványainak széles skáláját hozza létre. Ezek a szabványok világszerte elismertek számos iparágban, és javítják a gyártott termékek és berendezések minőségét.
ASTM (American Society for Testing and Materials) szabványok - anyagok széles körére vonatkoznak, beleértve a fémeket, műanyagokat, textíliákat és egyéb anyagokat, pl. ASTM B265: Titanium and titanium alloy stripes, sheets/plates and plates. A korábbi AISI-szabványokat az Amerikai Vas- és Acélipari Intézet adta ki, de azokat nem frissítették, és az ASTM-szabványok léptek a helyébe.
A műszaki szabványok a jogszabályok részét képezik, amelyek az egyes országokban az ipari termékek egy adott ágazatára érvényesek.
Lengyel szabványok PN
A PN nemzeti szabványok szakértői által létrehozott és a Lengyel Szabványügyi Bizottság által jóváhagyott nemzeti szabványok. Jelenleg az európai szabványokat vezetik be a lengyel normákba, ami a benne foglalt irányelvek egységesítéséhez vezet, és a PN-EN elnevezést kapja. Ez az intézkedés fontos az áruk szabad mozgása szempontjából az európai piacon.
Az acélra vonatkozó anyagjóváhagyások
Az acél jóváhagyásokat az EN 10204 szabvány szerint osztályozzák, amely meghatározza a fémtermékek ellenőrzési dokumentumainak típusait. Négyféle fémtermék-ellenőrzési dokumentum áll rendelkezésre annak igazolására, hogy a fémtermékek megfelelnek a rendelési specifikációnak. Az első a 2.1 és 2.2 típusú dokumentumok, amelyek a gyártó belső eljárásai szerinti egyszerűsített belső ellenőrzésen alapulnak, a második pedig a 3.1 és 3.2 típusú dokumentumok, amelyek összetettebb átvételi ellenőrzést igényelnek, és független ellenőrök feladata.
Ezek az igazolás fő típusai:
Belső ellenőrzésen alapuló ellenőrzési dokumentumok:
2.1. Megfelelőségi nyilatkozat a megrendelésnek való megfelelésről: A gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel a megrendelésnek, de nem adja meg a belső ellenőrzés vizsgálati eredményeit.
2.2. igazolás: A gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel a megrendelésnek, és megadja az általános belső ellenőrzésből származó vizsgálati eredményeket.
Átvételi ellenőrzésen alapuló vizsgálati dokumentumok:
3.1. Átvételi tanúsítvány: A gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel a megrendelésnek, és megadja az átvételi ellenőrzés vizsgálati eredményeit, amelyeket a gyártó ellenőrzésre jogosult képviselője hitelesít.
3.2 Átvételi tanúsítvány: A gyártó átadja az átvételi ellenőrzés vizsgálati eredményeit, amelyeket a gyártó ellenőrzésre jogosult képviselője és a vevő ellenőrzésre jogosult képviselője vagy a hatósági előírásokban meghatározott ellenőrző ellenőr igazol.
MEGJEGYZÉS!
Az olyan ellenőrzési dokumentumok, amelyek megerősítik, hogy a kérdéses anyag vagy cikk megfelel a leadott megrendelésnek, döntő fontosságúak. A vevőnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a vonatkozó ellenőrzési dokumentumot a megrendeléshez csatolja, majd az átvétel során elvégzett igazolásokat megerősítő dokumentumokat kérjen.
Vissza a blog főoldalára
Vissza a blog oldalra